A felnőtt- és gyermekkori figyelemproblémák esetén a kitartó figyelem gyengesége, a kontrollálhatatlan mozgékonyság a frontális lebeny hiányos működését jelzi, hiszen ez az agyterület segít minket abban, hogy fékezhessük magunkat. Figyelemhiányos állapotban homloklebeny lefagy a koncentrációt igénylő feladatoknál, így agyunk képtelen gátolni magát, nyugtalanná válik és a nem tud a feladatra fókuszálni.
A figyelem márpedig alapja valamennyi pszichikus működésünknek, így nehéz különválasztani a többi kognitív képességünktől. A figyelem az a terület, ahol a megismerő, valamint a viselkedésünket szervező rendszerek összekapcsolódnak. Mivel a minket érő környezeti ingerek csak egy bizonyos részét vagyunk képesek befogadni, így a figyelem, mint alapvető szelektáló folyamat teszi lehetővé, hogy hatékonyan, fókuszáltan tudjuk elvégezni feladatainkat.
Valószínűleg mindannyian tapasztaljuk minden egyes nap, hogy érzelmeink, és aktuális lelki állapotunk hatással van figyelmünkre. Ha csak arra gondolunk, hogy napközben mennyire érezzük magunkat hatékonynak, vagy egy fárasztó nap után milyen minőségben tudunk figyelni a környezetünkre. Nem is beszélve arról, ha szomorúak riadtak vagyun vagy szorongás kerít hatalmába minket.
A figyelem fejlesztésének lehetőségei
A koncentrált figyelem egy olyan állapot, amikor az ember képes a környezet ingereit befogadni és azokra megfelelően reagálni. Ez az állapot egy tudatos jelenlétet kíván az emberektől; olyan belső nyugalmat, amelyben képesek erőlködés nélkül koncentrálni. Az agyi aktivitás optimális szintre hangolásánál a cél az, hogy képesek legyünk figyelmünket szándékosan és tudatosan irányítani az adott pillanatban. Az éber figyelem fenntartása nem könnyű feladat; kutatások szerint az emberek legnagyobb hányada az idő 48%-ában lép ki a jelenből és kezd álmodozni; vagy koncentrál más dologra, ami elvonta a fókuszt az addigi tevékenységei végzéséről.
Hogyan alakítható ki egy ilyen tudatos állapot?
Jelenleg számos olyan remek lehetőséget találhatunk, ami a tudatos jelenlét állapotát hivatott erősíteni. A mindfullness (tudatos jelenlét), vagy a különböző relaxációs technikák, a meditáció gyakorlása során képessé válunk arra, hogy megfigyeljük mi is zajlik bennünk, hogyan reagálunk a különböző környezetből, vagy saját magunkból érkező reakciókra. Az autogén tréning olyan relaxációs módszer, amelynek alapja az önmagunkra irányuló figyelem és a passzív koncentráció képessége. A gyakorlás (tréning) során elsajátítható technika segítségével erőfeszítés nélküli, szemlélődő hozzáállással érhető el egy olyan fajta testi ellazulás és harmonikus fiziológiai működés, amelyet a szervezet saját maga hoz létre. Az említetteken túl sokféle módszer létezik még,
amelyek közül a kutatások eredményei szerint kiemelkedik az idegrendszeri visszajelzésen alapuló tanulási folyamat, a neurofeedback.
A neurofeedback, mint az egyik legújabb figyelemfejlesztő eljárás, hatékonyan képes a figyelemproblémák okozta nehézségeket csökkenteni. Magyarországon több mint 10 éve sikeresen használják ADHD-s, figyelemzavarral küzdő vagy autizmus spektrumzavarral élők megsegítésében. Az EEG-biofeedback egy olyan tréning, amely az agy aktivitásának befolyásolásán keresztül fejti ki jótékony hatását, és a kondicionálásra, azaz egy olyan tanulási tevékenységre épít, amit nem lehet tudatosan végezni – olyan, mint a biciklizés. A tréning hatására a figyelem koncentráltabbá válik, a viselkedésszervezés megváltozik; javulnak a tanulási eredmények is. Emellett
az intelligencia hányados (IQ) növekedése és az általános kognitív teljesítmény emelkedése is következménye lehet a neurofeedback tréningnek.
A viselkedés szervezése, a gondolkodás és a figyelem koncentrálása a frontális területeken, tehát a homlok tájékon koncentrálódik. Figyelem problémák esetén több olyan hullámaktivitást lehet itt megfigyelni, amelyek zavarják ezt a képességünket. Amennyiben az alfa hullámok túlzottan intenzívek, úgy azoknak az elcsendesítése hozzájárul, hogy jobban tudjunk koncentrálni.
De mi a helyzet az IQ növekedésével?!
Nagyon kecsegtetően hangzik, de fontos érteni az agy, valamint a kognitív képességeink működését, ahhoz, hogy megértsük, mit is jelent ez. Az intelligencia vizsgálatok általában több területet vesznek figyelembe és ezeknek az összértéke adja ki az intelligenciahányadost. Vizsgálunk munkamemóriát, figyelmi teljesítményt, verbális képességeket, fluid gondolkodást (matematikai képességek, mintázatok azonosítása, fejben történő műveletek végzése, stb.). Fontos leszögezni azonban, hogy minden kognitív képességünk alapja - és intelligenciánk kibontakoztatásának feltétele - a figyelmi képességünk, hiszen ha ez nem működik jól, akkor nem tudunk megjegyezni dolgokat, nem tudunk műveleteket végezni, tehát gondolkodni sem tudunk olyan információkról, amik nem jutottak be a tudatunkba. A figyelem az, ami segítségünkre van abban, hogy a megfelelő ingereket kiszűrhessük, amelyekre pedig szükségünk van, azokat megjegyezhessük. Röviden: a figyelemre épül a memória, a gondolkodás, a viselkedésszervezés; az információk feldolgozása. Ha a figyelmi kapacitásunk növekszik, akkor az a többi képességünkre is hatással lesz, így pedig a mérhető intelligencia is növekedni fog, hiszen jobban teljesítünk a feladatokban. Nincsen tehát semmi varázslat, tisztán a képességek kiélesítése járul hozzá a jobb teljesítményhez.
Leins és kollégái, 2007-es kutatásukban azt találták, hogy neurofeedback tréning hatására, 2 éves utánkövetés után a tréningben résztvevő személyek átlagos IQ értéke 8 pontot emelkedett a korábbiakhoz képest (a tréning előtt mért értékek átlaga 100,31, a tréning után két évvel pedig 108,16), csak a performációs próbákat nézve pedig 12 pontot. A vizsgálatban 38, 8 és 13 éves kor közötti ADHD-s gyermek vett részt.
Orlando és kollégája (2004) szintén figyelemzavarral élő gyerekeket vizsgált a neurofeedback terápia előtt, majd utána. Az ő eredményüket hasonlították össze olyan gyerekek eredményével, akik nem részesültek ilyen jellegű terápiában. Azt kapták, hogy a kezelésben részesült gyermekek teljes IQ hányadosa 10 pontot emelkedett (82->92 IQ), míg, akik nem részesültek benne, azoknál ez az érték alig változott (78->77 IQ). A vizsgálatban összesen 23 gyermek vett részt (9 fő, aki terápiában részesült és 14 fő, aki nem), átlagéletkoruk 11,5 év volt.
A maximális teljesítmény eléréséhez tehát szükség van arra, hogy a zavaró körülmények ellenére képesek legyünk folyton egy éber és egyben nyugodt állapotba visszatérni.
A neurofeedback eljárásról, itt olvashat bővebben: www.figyelemfejlesztes.hu
Az idei Pszinapszison az érdeklődőknek lehetősége lesz kipróbálni személyesen is a neurofeedback eljárást.
A bejegyzés szerzője: Kovács Tamás, pszichológus
Kutatások:
http://www.braintrainuk.com/wp-content/uploads/2013/06/Leins-2007-ADHD-SCP-Theta-Beta-Comparison.pdf
http://www.stresstherapysolutions.com/pubs/orlando1.pdf
