Határsértések keretbe foglalva – Interjú az „Érintettek” kiállításról

2018. január 14. - humánia

Ahogy arról már korábban írtunk, a #MeToo-kampány láncreakció-szerű történései után az „Érintettek” című alkotói projekt most lehetőséget kínál arra, hogy kicsit más módon tekintsünk rá az elmúlt időszak egyik legfontosabb és legfelkavaróbb témájára, a szexualitással és intimitással kapcsolatos határátlépésekre. A bárki számára nyitott felhívás köré épülő kiállítás szervezőivel, Boros Ilonával, Csanaky Szilviával, Holbis Emőkével és Muth Verával beszélgettünk.

23844554_10213604729939770_5442385311102262981_n.jpg

Sok minden történt az elmúlt néhány hónapban a #MeToo-kampány kapcsán. Visszatekintve Ti hogyan éltétek meg ezt az időszakot?

Cs.Sz.: Érdekes volt, hogy több ismerősömmel együtt azt éreztük, hogy más közösségi ügyektől eltérően erről a jelenségről nehéz egyértelmű véleményt formálni. Nagyon összetett témának éreztem, aminek a látható része az volt, hogy ki osztja meg a közösségi oldalakon, hogy érintett a témában, ki reagál, és ki nem.

De bármelyik oldalnak az érzelmi hátteréről kevés derült ki.

Talán ezért is történhetett, hogy mintha elcsúszások jöttek volna létre a kommunikációban – mondjuk utólagos magyarázkodás az egyik, vagy éppen áldozathibáztatás a másik oldalon. És emiatt nekem sok esetben nem volt egyértelmű, hogy a kampány eredeti célja megvalósul-e. Viszont az is feltűnt, hogy akik bővebben írtak arról, hogy mit éltek át, abban nagyon sok volt a közös pont – az önhibáztatás, a szégyen, a hallgatás...

Tovább

"Érintettek" – kiállítás a #MeToo mozgalom érintettjeinek műveiből

Az elmúlt hónapok kiállásai és a #MeToo kampány hatására jött létre az Érintettek című projekt, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a zaklatás és erőszak jelenlétének minden formájára. A projekt szervezői úgy gondolják, függetlenül attól, hogy elszenvedői, elkövetői vagy tanúi vagyunk az ilyen eseményeknek, egyikünk sem maradhat ‘érintetlen’ a témában. A szervezők alkotásokat várnak az érintettek részéről, amelyekből kiállítást szerveznek tavasszal.

23844554_10213604729939770_5442385311102262981_n.jpg

“Fontosnak tartjuk, hogy a #metoo kampány által nem érintett kérdések, mélységek is láthatóvá váljanak. A művek nem csak ebben, hanem - az alkotás folyamata révén - a feldolgozásban is segíthetnek.” – állítják a projekt létrehozói, akik között pszichológus, jogász és designer is található.

Tovább

Magunkkal szembeni elvárásaink észrevétlenül nehezíthetik gyerekeink fejlődését

A gyermeknevelés intenzív folyamat, amely a gyerekek folyamatos változásainak megfigyelését, azok követését és az ezeknek megfelelő bánásmód kialakítását kívánja a szülők részéről. Az egy dolog, hogy ez nagy figyelmet igényel és időnként kifárasztja az embert, de állandó gondolkodni valót is ad. A nevelés során felmerülő dilemmák terhét különös felelősség súlyosbítja, hiszen minden döntés befolyásolhatja valamilyen irányba a gyermek személyiségfejlődését vagy jövőjét. Ezért nem mindegy, hogy milyen kapcsolatban vagyunk saját szülői szerepeinkkel, illetve milyen elvárásokat támasztunk magunk felé.

blue_eye_boy.jpg

Persze az lenne a legjobb, ha minden döntéshelyzetben 100%-os biztonsággal tudnánk bejósolni, hogy minek mi lesz a hatása a gyermekre és életére, majd eszerint mérlegelhetnénk, de ennél sajnos sokkal képlékenyebb eszközeink állnak csak rendelkezésre,

mondjuk szülői megérzéseink, hiedelmeink, önismeretünk, addigi tapasztalataink, és a gyerekről kialakított képünk.

A gyermekpszichológia manapság egyre nagyobb hangsúlyt fektet azokra a tényezőkre, amelyek már a gyerekek születése előtt is jelen voltak. Úgy tűnik, nagy jelentősége van már annak is, hogy egy szülő milyen gyereket képzel el magának. Az esetek nagy részében viszont

a róla előzetesen alkotott idealizált képhez képest nagyban eltérő lesz a gyerek, és ezt sokszor nem könnyű elfogadni.

Emellett legalább olyan fontos az is, hogy milyen idealizált szülői képet igyekszik az ember magáról kialakítani és fenntartani. Ezt talán minden szülő megtapasztalta már, és ezen keresztül azt is, hogy a gyermekvállalás folyamatos alkalmazkodást igényel. Ebben az esetben például a gyermekkel és sokszor a magunkkal kapcsolatos elvárásainkat kell módosítanunk és egyeztetnünk a valósággal. Ezért fontos kérdés az, hogy egy szülő milyen hiedelmekkel rendelkezik, illetve, hogy milyen egyéni önismereti élményei kapcsolódnak azokhoz a hiedelmekhez, amelyek mentén gyermekét neveli és kíséri fejlődésében. Különben is megírtuk már, hogy nem csak a gyermeknevelésben, hanem általában is, a tökéletesség hajszolása nehezíti a döntéshozatalt.

Tovább

A Pszinapszis lényege, hogy mindenkit megszólít! - Interjú Garai Dóra főszervezővel

Amint már beszámoltunk róla, közeleg a XXI. Pszinapszis, Közép-Európa legnagyobb pszichológiai konferenciája, amit idén a szervezők egyszerűen csak a "pszichológia fesztiváljaként" aposztrofálnak. Az Április 21-23. között tartandó rendezvény 3 napja során közel 60 interaktív ismeretterjesztő előadás, 30 gyakorlati foglalkozás (workshop) és 40 kulturális program (kiállítás, koncert, színház, civil utca, kerekasztal beszélgetés, élő könyvtár, életmese, bűvész show, jóga, hangfürdő, slam poetry verseny, tánc) valósul meg. Az alábbiakban az idei főszervezővel, Garai Dórával készült interjúnkat olvashatják.

img_8543.jpg

Mit jelent számodra a Pszinapszis? Mi az, amit a legfőbb értékének tekintesz?

Természetesen számomra a Pszinapszis az az esemény, amit az idei évben a legjobban várok. Amit a Pszinapszis képvisel, az számomra egyedülálló, és nagyon fontos jelentéssel bír. Nem csupán azért, mert 4 éve már, hogy a szervezők között lehetek, hanem azért is, mert a saját szememmel láthattam, hogyan fejlődik évről-évre. Úgy vélem, hogy a Pszinapszis legfőbb értéke az, hogy megszólítja a látogatókat, akik lehetnek előadók, műhelytartók, laikusok, pszichológus hallgatók, sajtósok. Szóval mindenkinek tartogathat valamit, amit eltehet, akár egy életre. Emellett nagy értéknek tekintem azt is, hogy ennyi szakmai előadó, műhelytartó, szervezet és művész megtisztel minket azzal, hogy részt vállalnak a programban. A rendezvényt 80 önkéntes diák szervezi, mérhetetlen lelkesedéssel. Szerintem ők képezik a "Pszinapszis magját" leginkább.

Tovább

Porondra kerül a valóság a pszichológia fesztiválján! - Közeleg a XXI. Pszinapszis

"Kérdéseket ébreszt és válaszokat ad" - hangzik a XXI. Pszinapszis mottója, amelyet a tavalyi nagy sikerű jubileum után, idén már egyszerűen csak "a pszichológia fesztiváljaként" harangoznak be. Nagy szavak ezek, de egyáltalán nem állnak távol a valóságtól. Bízunk benne, hogy idén is sikerül megvalósítania a szervezőknek nagyra törő terveiket. Idáig még sosem csalódtunk! 

pszin_2017.jpg

"Amikor a porondra lépünk, legtöbben félve, óvatosan, és jól átgondolt stratégiák alapján tesszük ezt, ugyanis ezernyi szempár figyel. Mindennapjaink során folyamatosan szembesülünk mások alternatív valóságaival, hiszen ugyanazt a képet mindenki máshogy látja, ugyanazon helyzetet két ember sem interpretálja egyformán" - állítják a szervezők. Ennek megfelelően az idei rendezvény témája a következő: "Porondon a valóság". Az esemény április 21-23. között kerül megrendezésre.

Tovább

Az idei KAPSZLI-n közelebb kerülhetünk "társas játékaink" megértéséhez

Sokat írtunk már mi is arról, hogy milyen óriási jelentőséggel bírnak életünkben kapcsolataink. Volt már szó blogunkon az anya-gyerek kapcsolatokról, a párkapcsolatról vagy éppen a saját magunkkal ápolt viszonyunkról. Akármennyire is individualista társadalomban élünk, mégis számtalan területen kapcsolódunk és függünk egymástól. Éppen emiatt örök téma a pszichológián belül a kapcsolatok kérdése, és emiatt örülhetünk, hogy a KAPSZLI Pszichológiai Napok idén ezt a témát járja körül.

kapszli17_1.jpg
Ennek megfelelően az idei rendezvény a „Társas játékaink” címet kapta. A tavalyi évekhez képest, idén is olyan neves előadók kaptak helyet a programban, mint például Bánki György, Buda László, Bagdy Emőke, Kádár Annamária vagy éppen Pál Feri. Rengeteg témát dolgoz fel az esemény, egészen a kutyaterápiától a transztáncon át az önutálat és önszeretet kérdésköréig, de szó lesz például az online párkereső szolgáltatások pszichológiájáról, a krónikus beteségek kapcsolatokra gyakorolt hatásairól, az agyunk érzelmi életéről, vagy a perfekcionizmus csapdáiról.

Tovább

Mennyiség vagy minőség: mi számít a gyermekeinkkel töltött időnkben?

Az átlagból való "kiemelkedés" individualista ideája erősen jellemzi társadalmunkat, karrierünkhöz való hozzáállásunkat és egyre inkább gyermeknevelési szokásainkat is. Mivel nem könnyű érvényesülni és megvalósítani egyéni céljainkat és ezért a legtöbb esetben rengeteget kell dolgoznunk, egyre nagyobb gondot jelent a munka és a család összeegyeztetésének kérdése. Mindez csak fokozza az amúgy is jelentős mértékű stresszt, amivel nap, mint nap küzdenünk kell. Mindebből gyakran adódik a kérdés: mire figyeljünk akkor, ha intenzív munka mellett gyermeket is nevelünk?

img_0014.JPEG

Magyarországon jelenleg nagyon magas a munkával és a jövővel kapcsolatos szorongás mértéke az emberekben, amely karrierünkre és családi életünkre is egyaránt rányomja a bélyegét.

Nézzük a száraz tényeket a magyarok lelki állapotát vizsgáló Hungarostudy eredményei alapján: a magyar emberek többségében gyermek- és családszeretők, ugyanakkor rendkívüli individualizmus jellemzi őket. Az utóbbi években a munkahelyi bizonytalanság erőteljesen megugrott, ezzel együtt a munkahelyi stressz, illetve szorongás is. Mindeközben csökkent a munkahelyi kapcsolatokban megjelenő empátia és kooperáció mértéke. A mai 18-35 éves korú felnőttek válaszaiból kiderült, hogy többségük akár több gyermeket is szívesen felnevelne, de ebben a munkahely elvesztésétől való félelem és az általános egzisztenciális bizonytalanság erős korlátozó tényező, amely a gyerekvállalás halogatását eredményezi.
A Hungarostudy kutatássorozatot Kopp Mária és Skrabski Árpád kezdte el 1988-ban. A 2013-as vizsgálat eredményeit Susánszki Éva és Szántó Zsuzsa foglalta össze.

Tovább

A tökéletesség hajszolása nehezíti a döntéshozatalt

Valakit perfekcionizmusa, mást az önmagába vetett hite, megint mást pedig akár egy átélt trauma tart vissza attól, hogy döntsön. A döntésképtelenség állapota alkattól, személyiségtől és egyéni élettörténettől függ. Döntés és döntés között is van különbség, és ez így van rendjén, de a notórius halogatásnak és a döntéshelyzetek elkerülésének lelki okai is vannak.

tokeletesseg_illuzoioja_1.jpg

A döntéskényszer jelentős feszültséget és szorongást okozhat, a következményeket pedig nem mindig tudjuk megjósolni előre. Életünk olyan döntések sorozatából áll, amelyek között vannak könnyebbek és nehezebbek, de megfigyelhetjük azt is, hogy vannak, akikre jellemzőbb a döntésképtelenség vagy éppen a magabiztos döntéshozatal tulajdonsága.

Tovább

Vajon miért nem értenek a gyerekek a "szép szóból"?

Azok a megátalkodott kölykök – gondolják sokan, amikor gyermekük valamilyen "gaztettet" követett el. Ezek a csínytevések sokszor kizárólag a határok feszegetéséről szólnak, abból fakadóan, hogy a gyermek köré szőtt korlátok kezdik gúzsba kötni bontakozó személyiségét. Sok esetben azonban nem a lélek személyes territóriumáról van szó, hanem egész egyszerűen (pontosabban szólva bonyolultan) arról, hogy a gyermek még túl kicsi ahhoz, hogy egy-egy rosszaság elkövetésének körülményeit morális oldalról, a lelkiismeret iránytűjének segítségével tudja felmérni. Sokan pedig teljesen elkeseredünk, mert a tudományos székfoglalókat megszégyenítő alapossággal felépített hegyi beszédeink valahogy nem válnak be.

badass-kid.png

A hétköznapok rutinszerű sodrásában természetesen mindannyian arra vágyunk, hogy a dolgok flottul működjenek, ez azonban nem ilyen egyszerű. Nézzük meg az alapoktól indulva, hogy mire számíthatunk a cseperedő "ördögfiókákkal" kapcsolatban, hogy milyen fejlődési utat követ a lelkiismeret, tudományosabban szólva a felettes-én kialakulása.

A test fejlődése például egy többé-kevésbé meghatározott pályán halad. Persze ebben is lehetnek kisebb-nagyobb eltérések, összességében azonban egészen kiszámítható folyamatról van szó. Kúsznak, másznak, ülnek, állnak, járnak, építenek, rombolnak a gyerekek. Nem szükséges direkt tanítás ahhoz, hogy ezek a fejlődési robbanások megtörténjenek. A társas viselkedés normái azonban másképp működnek.

Tovább

Az idő labirintusában nem könnyű megtalálni a boldogságot

Bárminek ellen tudok állni, csak a kísértésnek nem – mondja Oscar Wilde. Ezzel a mondattal valószínűleg sokan tudunk azonosulni. Az életünk ugyanis tele van kísértésekkel. Például igaz, hogy csak egy kávéért ugrottunk be, mégis erős kísértést jelent, hogy csábítóan illatoznak a muffinok a kávézóban. Vagy mondjuk fel kellene kelnünk reggel, hogy legyen időnk sportolni, de olyan kényelmes lenne még feküdni egy kicsit. Mi lehet az oka annak, hogy sok hasonló helyzetben mégis engedünk a kísértésnek ahelyett, hogy tudatosabban választanánk a lehetőségek közül? A Hősök Tere projekt kapcsán már itthon is népszerű, világhírű szociálpszichológus, Philip Zimbardo és munkatársai szerint attól, hogy hogyan észleljük az időt, és hogy időperspektívában gondolkozunk.

idoperspektiva1.jpg

A fentiekhez hasonlóan egy kísérletben gyerekeket vittek kísértésbe. Felajánlottak nekik egy pillecukrot, amit megehetnek rögtön, de várhatnak 10 percet, és ha addig nem eszik meg, még egy pillecukrot kapnak. Józan eszünk azt diktálná, hogy inkább várjunk, hogy több cukrot kaphassunk. Nézzük meg a következő videóban, hogy miként reagáltak a gyerekek.

De hogy jön ide az időperspektíva fogalma és egyáltalán mi ez? Emberek lévén arra törekszünk, hogy folyamatos és értelmes életet éljünk. Az időperspektíva, mint az időhöz való nem tudatos viszonyulás, egy látásmód, melynek funkciója, hogy életünket időkategóriákba, időövezetekbe soroljuk. Egyszerűbben mondva,

ezzel viszünk rendet az életünkbe.

Tovább