Risztov Éva lepedője és Gyurta Dani pótmamája - Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus előadása

2013. április 29. - Juhász Dániel

Mára a pszichológia, és az orvostudományok által is egyre inkább elfogadott tény, hogy a test és a psziché elválaszthatatlan egységet alkotnak. A gondolatok, érzelmek, lelki folyamatok és reakciók azonnali fiziológiai, testi változásokkal járnak együtt és fordítva. Különösen igaz ez a versenyhelyzetekre, azokra a nagy tétet jelentő, maximális teljesítményt igénylő szituációkra, amelyekben mondjuk olimpiai bajnoki címek sorsa dől el. Ilyenkor ha a versenyző nem rendelkezik a megfelelő mentális edzettséggel, hozzáállással és lelki állapottal akkor hiába van csúcsformában, a győzelmi esélyei nem lesznek túl magasak, hiszen ahogyan Dr. Lénárt Ágota, a londoni olimpiai küldöttség vezető pszichológusa fogalmazott: sokszor tényleg fejben dől el.

Az olimpián összesen 6 sportpszichológiában jártas szakember volt kint a versenyzőkkel, akik többek között a későbbi olimpiai bajnokok felkészülésében is aktív szerepet játszottak. Ráadásul úgy tűnik, hogy elég nagy szerepet, hiszen nem véletlen, hogy például Szilágyi Áron, Risztov Éva, Gyurta Dani, Berki Krisztián és még sokan mások rendszeresen kiemelik azt a pszichológiai segítséget, amelyet a londoni olimpia előtt kaphattak meg először ilyen mértékben a magyar olimpikonok. Az eredmények magukért beszélnek és csak remélhetjük, hogy folyamatosan fejlődni fog ez a terület a jövőben is. Úgy néz ki, hogy van rá esély - számolt be róla a sportpszichológus a Pszinapszison tartott előadásában...

Sport_pszicho_PANORAMA.jpg

"Csak én vagyok, a pálya és a feladat"

Dr. Lénárt Ágota és munkatársai alapvetően 4 módszerrel dolgoztak az olimpikonok felkészítése során. Ezek az autogén tréning, a mentál tréning, a figyelem fókuszálás és a gondolkodással kapcsolatos kognitív stratégiák. Ezek a módszerek mind tanulhatóak, amelyek segítségével a sportolók hatékonyabban tudják felkészíteni magukat a versenyhelyzet okozta stresszre és a váratlan szituációkra, amelyeken sokszor nagyon sok múlhat. Mindezt pedig önállóan, pszichológus jelenléte nélkül is képesek alkalmazni, mondjuk akár közvetlenül a verseny előtti néhány percben. Arról nem is beszélve, hogy a pszichológussal való rendszeres kapcsolat, és a sportolói lét lelki oldalával való foglalkozás a mindennapjaik részeként az évek során komoly terápiás értékkel is bírhat. Ilyen értelemben talán nem meglepő az sem, hogy Gyurta Dani büszkén nevezi "pótmamájának" a szakembert időnként. Az autogén tréning módszere segít a test és a lélek egyensúlyának és összhangjának helyreállításában, a stressz reakciók csökkentésében, a kognitív stratégiákkal könnyebb a helyes irányba terelni a gondolatokat, míg a figyelem fókuszálás a külső ingerek hatékony kizárását segíti elő. De amelyről az előadáson a legtöbb szó esett az a mentális tréningezés módszere. 

Tényleg fejben dől el?

A mentális tréningezés célja hogy a versenyző felkészült legyen minden lehetséges helyzetre, amely a verseny során előfordulhat vele. Ennek keretében, a képzelőerejét használva olyan gyakorlatokat végez, amelyek az ismerősségi hatás pszichológiai elvére alapoznak és fokozzák a versenyző magabiztosságát, erősítik a lélekjelenlétét és segítik a helyzet felett gyakorolt kontroll érzetét. Ez a technika segített többek között Berki Krisztiánnak is, aki a londoni csarnokban a hibátlanul végrehajtott száma előtt félrevonult, kizárta a környezeti tényezőket és fejben előre lejátszotta néhányszor a gyakorlatot, amelyet a forduló során vétett hibáira koncentrálva előtte tökéletesre csiszolt a mentális tréningezés módszerével.

_MG_4635.jpg

A rendszeres mentális tréningezés sokat segíthet az új helyzetekhez való hatékony alkalmazkodásban, hiszen olyan rutinnal ruházza fel a versenyzőt, amellyel viszonylag rövid idő alatt tud hozzászokni a körülményekhez. Risztov Éva mára már legendás története is elhangzott az előadáson, amelynek lényege, hogy az úszó a pszichológusnő tanácsára alapos terepszemlét tartott a verseny helyszínen. Később egy lepedőre le kellett rajzolnia az egész londoni úszópályát, beleértve a bójákat, a fákat, a házakat és mindent amivel úszás közben találkozni fog. Később a lepedőn modellezte az úszóverseny menetét és előre felkészült a rajt cél győzelemre fejben is. Amikor az izgalomtól megviselt újságírók kérdezték az utolsó méterekről - mikor kívülről úgy tűnt, hogy talán megelőzheti egy vetélytársa -, úgy nyilatkozott, hogy lett volna még benne energia ha szükséges, de mivel fejben teljes mértékben jelen volt, uralta a versenyt, a testét és a pályát, ezért pontosan érezte, hogy meg lesz a győzelem így is.

A sportpszichológia hazai helyzete az olimpia után

"Az edzők rettegnek attól, hogy pszichológusfüggő lesz a sportolójuk, de ettől nem kell tartani. Folyamatosan fejlődnek mentálisan a versenyzők, és attól még tudnak majd teljesíteni, ha a pszichológus nem lesz ott a versenyen, hiszen amit egyszer megtanultak, azt nem felejtik el. A sportpszichológia nem hit kérdése, hanem egy egzakt módszereken alapuló tudomány, amelynek a segítségével a teljesítményt növelni és optimalizálni lehet." - árulta el Dr. Lénárt Ágota egy, az Origon megjelent tavalyi interjúban.

_MG_4559.jpg

Az előadó számos fejlődési lehetőségről és nehézségekről is beszélt a szisztematikus munkával elért sikerek mellett. Utóbbiak közé tartozik az, hogy a sportpszichológia egyre népszerűbb és a sportpszichológus képzés is sikeresen beindult. Így remélhetőleg rövidesen kellő mennyiségű szakember áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy komolyabban is elterjedhessen ez a fajta szakmai munka a hazai sport életben. Emellett persze az is bizonyos, hogy nem könnyű lebontani azokat a sztereotip falakat, amelyek a pszichológia és azon belül a sportpszichológia esetében is szkeptikus hozzáállásra sarkallnak sokakat. Sokszor még a szakembereket is. Ezen a területen különösen az edzőkkel való hatékony együttműködés és a kölcsönös elfogadás tűnik komoly kihívásnak, illetve a sportdiplomácia részéről is sok kérdés merülhet fel, amelyekkel a szakma képviselőinek komoly feladatai vannak. Elsősorban abban a tekintetben, hogy lerombolják azt a pszichológiai munkát övező mítoszt, mely szerint a pszichológusok dolga az hogy megbűvöljék az embereket mindenféle furfangos módszerekkel, amelyeknek ki tudja mi lesz a következménye. Arról nem is beszélve, hogy az emberek nagy része még mindig azt gondolja, hogy pszichológushoz csak a beteg emberek járhatnak. Mára már nyilvánvaló tény, hogy ez nem így van, és a sportpszichológia növekvő renoméja és a nagy közönség kulissza titkokba való beavatása komoly előrelépés lehet ilyen szempontból is. Fontos, hogy minél többek megértsék azt, hogy komolyan vehető, tudományosan bizonyított technikákkal, személyiség- és képességfejlesztő tréning, coaching és terápiás módszerekkel dolgoznak a szakemberek, amelyek a sport területén is ugyanolyan esszenciálisak lehetnek mint egy gyúró vagy mondjuk egy megfelelő edző munkájának a biztosítása.

A cikk szerzője: Juhász Dániel pszichológus

Fotók: Móricz Kristóf

Forrás: Az Origo interjúja

Az előadás a XVII. Pszinapszison hangzott el "Hozd ki belőlem a legjobbat! - Olimpikonok sportpszichológiai felkészítése és helyszíni ellátása" címmel.

--- Ha tetszett a bejegyzés akkor lájkolj minket itt ---

A bejegyzés trackback címe:

http://pszichoblog.blog.hu/api/trackback/id/tr705252670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.